Vájchi - ויחי‎

Hetiszakaszunk első verse (47:28) így kezdődik:

„És élt Jákov Egyiptom országában tizenhét évig; és voltak Jákob napjai, életének évei: száznegyvenhét év”. 

Rási ekként kommentálja a szövegrészt: „És élt Jákov” – Miért „zárt” ez a fejezet? * Azért, mert mikor meghalt Jákov ősapánk, Jiszroél fiainak „bezáródott” [elhomályosodott] a szeme és a szíve a szolgaság fájdalmától, ami elkezdődött.

Egy másik magyarázat: [Jákov] fel akarta fedni fiainak az idők végét [a Messiás eljövetelének idejét], de az elzáródott előle. 

Itt ér véget Rási magyarázata. 

Mojse Greenwald (elhunyt 5670/1910), Huszt rabbija és a helyi jesiva vezetője, egyszersmind az egyik legelismertebb rabbi úgy Magyarországon, mint világszerte, nem csupán a saját korában, hanem egészen a mai napig, a következőket írja Árugász Hábojszem ערוגת הבושם על התורה című könyvében, összekapcsolva a Rási által ismertetett két okot, egyúttal megmagyarázva, miért van „lezárva” a pársánk:

Mondhatnánk, a tapasztalat azt mutatja, hogy a zsidó népre büntetésül kiszabott száműzetés a legtöbb esetben azért következik be, mert Jiszroél makacsságával provokálja a világ nemzeteit.

Az egyiptomi száműzetés során is ez volt a kiinduló ok, amint az a Smojsz hetiszakasz elején (2Mózes 1:7) írva van: „Jiszroél fiai (...) megsokasodtak és elhatalmasodtak igen nagyon, és megtelt az ország velük”, ahogyan Rabbi Ázáriá Figo magyarázza „Binó Lá-itim” című könyvében. Okfejtése szerint a zsidók gazdaságilag és a vagyonukat illetően rendkívül erősek voltak, minden téren vezető szerepet töltöttek be, ezért az egyiptomiak irigyek lettek rájuk, és azt mondták: „Nosza, legyünk okosak vele szemben, hogy el ne sokasodjék” (2Mózes 1:10). Mi pedig látjuk, hogy azóta is hasonló jelenségek történnek valamennyi nemzedékben, sok bűnünk miatt.

Íme, amíg atyánk, Jákov élt, mindezt megértette, miként látjuk is, amikor kérdőre vonja fiait (1Mózes 42:1): „Miért tettetitek magatokat?” Ahogy Rási ott magyarázza: „Miért tettetitek magatokat Ismáél fiai és Ézsau fiai előtt jóllakottaknak?” Jákov valóban rendszeresen figyelmeztette fiait erre, ők pedig hallgattak rá, és nem szegték meg parancsát.

Azonban amikor atyánk Jákov meghalt, a leszármazottai nem voltak képesek többé visszatartani családtagjaikat attól, hogy ékszerekkel felcicomázva mutogassák magukat a piactereken és az utcákon, szemérmetlenül, a nyilvánosság előtt.

Nos, ha Jiszroél fiai figyeltek volna és elgondolkodtak volna azon, hogy mi sülhet ki ebből, nem jutottak volna el a későbbiekben a rabszolgaság ily nehéz terhéig. Ha esetleg nem is értették, merre tart a dolgok folyása, az őrangyaluk egész biztosan érzékelte, ** így legalább a szívükben érezniük kellett volna, hogy Jákov halálától megkezdődik a száműzetés. Ezáltal össze kellett volna szedniük magukat, és szemérmesen visszavonulni otthonuk magányába. Ám Jiszroél szíve és szeme bezárult, így nem érezhette meg a rabság nyomorúságát, amely reá várt.

Greenwald rabbi az alábbi következtetésre jut, rámutatva a Jiszroél fiai szívének és szemének bezáródása, valamint a száműzetés végének látomása közötti kapcsolatra, amelyet elfedtek Jákob elől:

Íme, a száműzetést négyszáz évre rendelték el, *** mindazonáltal Jiszroél fiai mindössze 210 évig tartózkodtak Egyiptomban, a 400 év számítása Izsák születésével kezdődött. Egyértelmű, hogy ha mind a 400 évet Egyiptomban töltötték volna, akkor megváltásuk teljes lehetett volna, ahogyan azt a Tóra magyarázói írják. Csakhogy spirituális hanyatlásuk miatt egyszerűen nem tudtak tovább Egyiptom földjén maradni. 

Viszont, ha eleve érezték volna, hogy száműzetésben vannak, és ügyeltek volna arra, hogy ne keveredjenek a többségi társadalom tagjai közé, akkor nem is süllyedtek volna ilyen szintre. Ennek megfelelően lehetőségükben állt volna teljesíteni a kiszabott négyszáz évet, és elérhettük volna a Javítás Világának (Ojlom Hátikkun) teljességét. Mivel azonban nem így tettek, mi több, helyzetüket nem is tekintették valódi száműzetésnek, hiszen magukra nem, mint bevándorlók gondoltak, sokkal inkább ugyanolyan polgárként, mint mindenki más a környezetükben, ezért nem is lehetett kiszámítani a száműzetés végét és a megváltásuk idejét. Így a vég látomása is el lett rejtve Jákov elől.

Itt érnek véget Greenwald rabbi szavai (néhány szemantikai és a megértést segítő kiegészítéssel).

Reméljük, hogy I-ten hamarosan megvált minket, mert egyedül Ő „Jiszroél királya és megváltója” (Ézsaiás 44:6)! A hamis megváltások instant megoldásai, amelyeket eretnekek vagy mindenféle hamis messiások vezettek elő, nem segítenek rajtunk, hanem inkább súlyosbítják a zsidó nép helyzetét, mind szellemi, mind fizikai értelemben. Ne feledjük, száműzetésben vagyunk, és cselekedjünk ennek megfelelően! A valódi Tóra tanulmányozásának és betartásának erejével, valamint a Teremtőhöz való visszatérésünkkel valóban képessé válunk hamarosan megváltást nyerni, ámen!

———-

* A Széfer Tórában, a Tóra-tekercsben általában van némi szünet az egyik hetiszakasz vége és az utána következő kezdete között. De a pársász Vájchi elejét nem jelölik hasonló szünettel, utalva arra, hogy új hetiszakasz kezdődik, amely ezért olybá tűnik, mintha csak az előző pársá folytatása lenne.

** A Talmud szavaiból (Megilló traktátus 3a) kiindulva: „Még ha az ember nem is lát semmi fenyegetőt, az őrangyala látja”, vagyis még ha valaki nem is érti a körülötte zajló folyamatokat, az őrangyala érzékeli ezeket, ami azt eredményezi, hogy előbb-utóbb ő maga is megérez valamit a rá is hatást gyakorló történtekből, ezért szükséges bizonyos óvintézkedéseket tennie.

*** „Tudd meg, hogy idegen lesz a te magzatod egy országban, mely nem az övék és szolgálatra szorítják őket és sanyargatják őket négyszáz évig” (1Mózes 15:13).

רבי עזריה פיג'ו בעל גידולי תרומה, בספרו בינה לעיתים (דרוש כ"ג) בבואו לבאר את מאמר הכתוב "ובני ישראל פרו וישרצו וירבו ויעצמו במאד מאד" שעל זה באה קנאת מצרים עליהם, כמבואר בכתוב, מבאר שכוונת התורה שקודם שתספר גלות מצרים ושיעבוד ישראל, תודיע ותפרסם סיבת גלותם, כי עוונותיהם היטו אלה, כי אותו הדור שיחתו את דרכם, ולא הלכו בדרכי הדורות הקודמים, והרעו מעשיהם ונתלכלכו בשלושה חטאים, האחד "בני ישראל פרו וישרצו" שכאשר באו לכלל פריה, לא היתה פעולתם לתכלית המכוון בבריאה לקיום המין, אלא כשרצים שמגמתם רק למילוי התאוה, מבלי פנייה אל ההולדה. "וירבו", ביקשו ריבוי יתירה ונתגדלו על זולתם בגאוה ובוז. "מאד" קנאו בחמדת הממון, כי הממון נקרא "מאוד", כאומרו (דברים ו') "ובכל מאודך", ודרשו חז"ל (ברכות נד.) "בכל ממונך"

וכנגד זה תחילה שמו עליהם "שרי מיסים למען ענותו" כנגד שהיו אדוקים בממון ומתייגעים להעשיר, יפרעו מס ויחסר ממונם. "בעבודה קשה" כנגד שעדנו גופם בתאוות גופניות ובתפנוקי הגשמיות, על כן העבידום עבודה קשה בחומר ובלבנים. וכנגד שהתגאו ונתגדלו על זולתם, היו עבדים לפרעה