Toldojsz

Pársánk a következő szavakkal kezdődik (25:19):

„És ezek nemzetségei Izsáknak, Ávrohom fiának: Ávrohom nemzette Izsákot”. 

Jekusziél Mordecháj Schick, Hejőcsaba, Miskolc és további helyek rabbija (5748/1988-ban hunyt el az USA-ban) a „Mirkáchász Lábeszomim” ספר מרקחת לבשמים című könyvében így ír:

Rási azt kérdezi, miért van újra leírva, hogy Ávrohom nemzette Izsákot, és megadja rá a válaszát.

Annak érdekében, hogy felhívjam a figyelmet a helyes viselkedésre, én ezt mondtam: 

Sajnos azt látjuk, hogy a Tórát nem betartó emberek körében a gyermekek nagyon alacsonyra értékelik szüleiket.

Áldott emlékű édesapámtól hallottam a következő vers (5Mózes 4:25) magyarázatát: „Ha nemzesz majd fiakat és unokákat és rég laktok már az országban és megromoltok...” A ונושנתם „venojsántem” szót, amelyet a Tóra a „rég laktok” kifejezésre használ, fordíthatjuk „öreg”, ישן „jasan” jelentéssel is. Ha a gyerekek és az unokák szüleiket régimódinak tartják, az azért van, mert ők, a gyerekek megromlottak, azaz eltávolodtak a Tóra útjától.

Márpedig ezt a szó legszorosabb értelmében láthatjuk azok esetében, akik eltávolodtak a Tóra útjától. Az apa szégyelli kimondani a fiáról, hogy a sajátja, mert az új utat választott magának, mégpedig olyat, amely ellentétes ősei útjával. A családot összetartó kötelékek, amelyek nemzedékeken keresztül gondoskodtak arról, hogy minden tagja betartsa a Tórát, megszakadtak. Ráadásul az érintett fiú mindezt kigúnyolja és megveti, mivel az összes szent szokás, amelyért tízezrek áldozták fel az életüket, nevetség tárgyává lettek az „új generáció” tagjainak szemében.

Az összes tisztelet, amit egy apa és egy anya kap a fiától és lányától, az, hogy évente egyszer, apák-, illetve anyák napján, a gyerekek cigarettatartót visznek apjuknak és bombont anyjuknak – ez minden, amivel a szüleiket megtisztelik. Ami ezen felül marad, az csupa tiszteletlenség, hiszen „régimódiak”. Jaj, milyen szégyenletes ez, mennyire gyalázatos!

A szent Tóra az említett verssel a helyes erkölcsre tanít, arra, hogy miként szükséges nevelni fiainkat és a lányainkat.

„És ezek nemzetségei” – ez a helyes út a nemzedékek, nevezetesen a fiúk és lányok neveléséhez:

„Izsáknak, Ávrohom fiának”, Izsák, azaz a fiú, dicsekedni fog és büszke lesz arra, hogy olyan apja van, aki betartja a Tórát és parancsait, I-ten * képmásaként él, és minden szent szokást kedvel. Továbbá: „Ávrohom nemzette Izsákot” – az apa is büszke a fiára, elégedett vele, mert az ősei útján jár. Mindketten ugyanabba az irányba haladnak, azonos a világnézetük.

Itt érnek véget Schick rabbi szavai.

Tegyünk meg mi is mindent, amit tudunk, hogy gyermekeinket a Teremtő útján neveljük, és legyünk méltók az Örökkévaló szemében arra, hogy egészséges és boldog gyermekekkel és nemzedékekkel áldjon meg bennünket, akik a Tóra valódi útját követik, igaz félelemmel és szeretettel viseltetnek I-ten iránt, és hamarosan elnyerjük a megváltásunkat, valamennyi áldással, ámen!

* Mózes első könyve (1:27) alapján itt azt jelenti, hogy az apa (és természetesen az anya) hagyományos zsidó ruházatát viseli és megjelenését követi.