Ácháré-K

Az aktuális pársánk a következőképpen fogalmaz (19:18-19):

„Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat; én vagyok az Örökkévaló. Törvényeimet őrizzétek meg, barmodat ne egyesítsd kétféle fajban, meződet ne vesd be kétféle maggal, és kétféléből való ruha, vegyes szövés (kilájim) ne jöjjön testedre”.

Egy alkalommal ezt a magyarázatot adtam e két egymást követő vers folytonosságára és egymáshoz való viszonyára vonatkozóan:

A Tórában I-ten egyértelműen a tudomásunkra hozza, hogy szeretnünk kell egymást: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat; én vagyok az Örökkévaló”, hiszen mindahányan testvérek vagyunk, mindannyian egy Atyától származunk. *

Csakhogy, ne feledjük, Ézsau Jákób testvére volt, ugyanazok a szülők szülték őket, ennek ellenére „Jákob ment az útjára” **! A szilárd erkölcsi alapelvek szerint élő, becsületes Jákob gondolkodásmódja, törekvései tökéletesen különböztek Ézsauétól, aki a vadászatnak élt. Hasonlóképpen, ősanyánk, Sára ragaszkodott ahhoz, hogy Ismáél ne részesüljön Izsák örökségéből.

A zsidó nemzet gonosz tagjaival való társulás káros a vallás ügyeiben, miként a tanna (talmudi bölcs) figyelmeztet (Pirké Ovojsz 1:7): „Ne barátkozz a gonosszal”.

Voltaképpen így intett bennünket a Szent, áldott legyen: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, de ne köss szövetséget másokkal, ne vess többféle magot, és ne viselj kevert ruhát (kilájim) – azaz lépj ki a testvéri szövetségből, ha a társad egyáltalán nem hasonlít rád, mi több, gyökeresen eltérő elveket vall: a tisztátalan és a tiszta ugyanis nem társulhat egymással!

Minden vallási kérdésben mondjuk ezt: „Legyen civakodás közöttem és közötted, váljunk el egymástól”! ***

Hallottam a rabbim és mesterem, a Kszáv Szojfer (Ávrohom Smuél Binjomin Szojfer rabbi Pozsonyból) nevében, érdemei óvjanak meg bennünket, hogy a magas presztízsű pozsonyi jesivája tanulói erényeit említve kiemelte: mezőjét nem vetette be kétféle maggal (kilájim), miként nem keverte a szőlőfajtákat sem a szőlőskertjében. Azaz jesivája és annak tanítványai nem álltak semmiféle kapcsolatban gonosztevőkkel.

Hasonló gondolatot hallottam áldott emlékű **** szent atyámtól, a következő zsoltárversekkel kapcsolatosan (Zsoltárok 122:8-9): „Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! Istenünknek, az Úrnak a házáért is jót kívánok neked!”

Apám elmagyarázta, hogy Dávid király, béke legyen vele, megmutatta nekünk az egyenes utat: amikor emberekkel foglalkozunk, a világ dolgairól van szó, legyünk kedvesek egymáshoz és békülékenyek, jócselekedetekkel hálájuk meg mások tetteit, illetve viselkedjünk testvérként és legyünk segítőtársak, ha a másik bajban van. „Testvéreimért és barátaimért” békés szemléletből szülessenek meg a cselekedeteink.

Ám az „Istenünknek, az Úrnak a házáért”, vagyis a Teremtő és a Tóra érdekében elsősorban nem békére kell törekednünk, hanem arra, ami helyes és jó: „jót kívánok neked”, és ez az, hogy az élet útjára lépünk, és a valóban jót választjuk, nem pedig azt, hogy békülékenyek vagyunk azokkal, akik elárulják I-tent és a Tórát. Jót kell cselekednünk anélkül, hogy társulnánk azokkal, akik új utakat választottak – az ő útjuk nem a mi utunk!

Jesájá Fürst, Nagyszombat, Eperjes és a bécsi Schiffschul gyülekezet rabbija (elhunyt 5703/1943-ban Londonban) szavai alapján, a „Cházon Jesájá” חזון ישעיה című könyvben, Brooklyn 5776/2016.

* Máláchi 2:10 szerint

** 1Mózes 32:2 szerint

*** 1Mózes 13:8-9, a Chászám Szojfer magyarázata alapján, miszerint Ábrahám valójában azt mondta Lótnak: „ál ná”, azaz „ne legyünk”, ne legyünk együtt, „tehi merivá”, legyen civakodás közöttem és közötted.

**** Mose (Mózes) Fürst, Marosvásárhely rabbi, elhunyt 5630/1870-ben.

"ואהבת לרעך כמוך אני ה' את חקותי תשמרו בהמתך לא תרביע כלאים שדך לא תזרע כלאים ובגד כלאים שעטנז לא יעלה עליך"

ואמרתי בהמשך שני פסוקים אלו, אף על פי שצותה עלינו תוה"ק מפורש יותר מפי הגבורה אני ה' שחיוב עלינו לאהוב איש את רעהו כי אנשים אחים אנחנו אב אחד לכולנו, עם כל זה, "הלא אח עשו ליעקב", מבטן אחד נולדו בנים ליצחק אבינו, ויעקב הלך לדרכו, ולא כמחשבות יעקב איש תם מחשבות עשיו איש ציד, וכן אמנו שרה אמרה כי לא יירש ישמעאל עם יצחק, והתחברות לרשע מרשעי ישראל לא טוב הוא לישראל בעניני הדת, וגם התנא (אבות פ"א מ"ז) הזהיר ואל תתחבר לרשע.

וזהו שאמר הקדוש ברוך הוא, ואהבת לרעך כמוך, אבל לא תרביע כלאים ולא תזרע שדך כלאים, ולא תלבש שעטנז, והפרד מן האחוה באין לו דמיון עמך, והטמא והטהור לא יתחברו יחד.

ובכל הנוגע לעניני הדת נאמר "אל נא", תהי מריבה בינינו, והפרד מעלי.

ושמעתי אומרים בשם אדמו"ר בעל הכתב סופר זי"ע, שהשתבח עצמו על תלמידי ישיבתו הרמה בפרעסבורג, כי לא זרע שדהו כלאים ולא נטע כרמו כלאים.

וכגון זה שמעתי מקדושת אבי זצוק"ל על הפסוק בתהלים, "למען אחי ורעי אדברה נא שלום בך למען בית ה' אלקינו אבקשה טוב לך", ופירש, כי דוד המלך ע"ה הורה לנו דרך סלולה בהתנהגות עם אנשים, להשלים עם כל אדם בעניני העולם הזה, להיטיב זה לזה ולגמול טוב בעמיו להיות אחיך עוזריך בצרה. אבל "למען בית ה' אלקינו", בעת לעשות לה' ולתוה"ק, אנו צריכים לבקש את הטוב לנו כל הימים, וזהו להשיג ארחות חיים ולבחור הטוב האמיתי, ולא להשלים עם בוגדים רק לעשות הטוב גם מבלי להתאחד עם המתחדשים, ולא דרכינו דרכם.

ספר חזון ישעיה, מאת מרן הרב ישעיה פירסט זצ"ל, אב"ד טירנוי, עפעריעס, וקהל עדת ישראל שיף שול ווינא