Ácháré - אחרי

Aktuális hetiszakaszunkban ez áll (18:28): „Ne hányjon ki titeket is az a föld”.

Ezzel kapcsolatban az alábbiakban közöljük a beregszászi, áldott emlékű Áron Roth rabbi (elhunyt 5707/1947) szavait. A rabbi, aki élete végén a Szentföldön tevékenykedett, a Chávurász Ojvdé Hásem (Isten szolgáinak közösségei) vezetője volt Szatmárnémeti és Beregszász városokban, később pedig Jeruzsálemben. Számos művet írt, amelyek közül a leghíresebb a Sojmér Emunim című könyv. A Táhárász HáKojdes című könyvének bevezetőjében éles és felrázó szavakat használva így fogalmaz:

„És íme, sokan vannak, akik megelégszenek azzal, hogy eljutnak a Szentföldre, és azt hiszik, hogy már önmagában ez elegendő ahhoz, hogy minden bűnük megbocsáttassék. Létezik ugyanis egy vers (Ézsaiás 33:24), amely kifejezetten erre utal: »Az ott lakó nép bűnei bocsánatot nyernek«, és áldott emlékű bölcseink hangsúlyozták (Babilóniai Talmud, Keszubojsz traktátus 111a): »Aki Jiszroél földjén lakozik, bűn nélkül él, biztos lehet abban, hogy része lesz az Eljövendő Világban«.

Ezen kijelentés alapján aztán a földön élő gonosztevők és mindazok, akik levetették magukról az Ég igáját, megtalálhatták a módját, hogy fokozzák gonoszságukat és hamis állításaik mennyiségét, az Ég óvjon meg bennünket! Ez különösen igaz, amikor a Bölcseink véleményeit felsorakoztató gyűjteményes kötetekben rátalálnak a Szentföldön való lakás nagyszerűségét és lakóinak kiemelt helyzetét tárgyaló szövegrészekre, még a mostani keserű száműzetésben is. Ó, szeretett testvérem, figyelj a próféta szavaira, ahogy azok Jeremiás próféta szájából elhangzottak (2:7): „De amikor bejöttetek, országomat tisztátalanná tettétek, örökségemet pedig utálatossá”, és amint a Tóra fogalmaz: „Ne hányjon ki titeket is az a föld”. Számos további hasonló vers van a Tórában és a próféták könyveiben.

Menj, és nézd meg az imakönyvben, ahol a szent géniusz, az áldott emlékű Já’ávec [Jácov Emden rabbi], miután elmagyarázta a Jiszroél földjén élés erényeinek magasztosságát, megemlíti azt is, hogy ő maga bizony nem utazik oda, hogy ott letelepedjen, ugyanis egyelőre nem érzi saját lelkét elegendő mértékben megtisztultnak ahhoz, hogy érdemesülni tudjon a Szentföldön tartózkodásra. Ehhez képest valamennyi igaz ember tudja, mennyire szent és lenyűgöző személy volt, aki I-tene közelségében élte mindennapjait, amint az minden éles eszű olvasó számára világossá válik, ha magasztos műveit tanulmányozza. Hasonlóképpen, a föld számos további szellemi óriása és igaza félt és remegett már a gondolatától is annak, hogy a Szentföldre költözzön, nehogy foltot ejtsen a szentségén, és azt mondhassák a csoportjukról: „De amikor bejöttetek, országomat tisztátalanná tettétek” stb.

Éppen ellenkezőleg, a szent könyvekben az áll, hogy aki méltó arra, hogy Jiszroél földje elégedett legyen az ottlakásával, annak a Szentföld rámutat az összes kötelezettségére és hibájára, miként arra is, milyen mértékben szükséges még javítania rossz tulajdonságain, vagy éppen megszabadulnia azoktól, annak érdekében, hogy pontosan érzékelni tudja, mit kell helyrehoznia. Ahogy a Szent Zohár mondja: „A Tóra tudatosítja az emberben bűneit”. 

Sok mindenről lehetne még ezzel kapcsolatban beszélni, de számos bűnünk miatt nincs kihez szólnunk, mert ki tudna odafigyelni és meghallgatni bennünket?

Márpedig annak, akinek a Teremtő megadta a lehetőséget, hogy eljöjjön a Szentföldre, rendkívüli mértékben szükséges félnie és remegnie, nehogy megsértse óriási szentségét. Mert egy enyhe bűn, I-ten ments, nagyobb foltot ejt Jiszróél földjén, mint a bűnös tettek garmadája és a nagymértékű gonoszság a határain túl. Éppen ezért itt kell mindinkább a megtérésre és lelkünk megtisztítására törekednünk, úgy a korábbi, mint a jelen bűneink miatt.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik megelégszenek azzal, hogy meglátogatják a szent helyeket, abban bízva, hogy ezáltal képesek megtisztítani a lelküket. Igaz és bizonyos, hogy ezek a helyek kedvező időkben alkalmasak arra, hogy felébresszék az ember lelkében a végső céljának keresését, ám csak abban az esetben, ha az ember bűntelen, vagy legalábbis folyamatosan tisztítja a lelkét a megtérésen keresztül, és a Teremtő iránti olthatatlan vágyakozással; hiszen csak a szentség útja képes magába szívni szentséget. Ez azonban nem így alakul, ha ennek éppen az ellenkezője az igaz. Olyasvalaki, aki teste szentségét képes volt némileg megtisztítani, valóban megújult alapállással és érzésekkel fog visszatérni a meglátogatott szent helyről, ám csak akkor, ha megtérést gyakorolva készült fel az utazásra. Viszont amennyiben a megtérést nélkülözve, szennyezett lélekkel indul útnak, az I-teni Jelenlét – a S’chiná – így szól hozzá: „Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok udvaromat?” (Ézsaiás 1:12).

Nincs szükség mindezt bővebben kifejteni, mert számos bűnünk miatt biztosan megvetik szavaim, és sok bűnünk okán nincs már senki, akivel beszélni lehetne, vagy akinek írni lenne érdemes. Talán csak néhány lélek lesz, aki meghallgatja és elfogadja ezen igaz szavakat, amelyeket Jiszroél lelkeinek javát célozva vetettem papírra. Semmilyen egyéb szándékkal vagy hajlandósággal, I-ten ments, hanem csupán azért, hogy felébresszem a szíveket és megtanítsam nekik az igazság ismeretét. És azoknak, akik hallgatnak a hangomra: ha előzetes megtéréssel felkészülve indulnak el, és céljuk a lelkük helyreállítása, és ehhez kérnek égi segítséget, akkor útjuk valóban képes lesz megtisztítani és megszentelni. De amikor nem ez a helyzet, I-ten ments, az ellenkezője valósul meg.

Ennyi elég neked, testvérem, ha a lelked részeit nem burkolta még be teljesen a hamisság ruhája”.

*

Itt érnek véget Roth rabbi éles szavai.

Mit mondjunk? Hiszen immár nem csupán egyes bűnösökről beszélünk, hanem egy olyan szervezetről, amelyet közel nyolcvan évvel ezelőtt azzal a céllal hoztak létre, hogy szembeszegüljön a Mennyek Urával, lázadjon az elrendelt száműzetésünkkel és a Mennyből érkező megváltással szemben. Céljuk, hogy Jiszroél hitben és a Tórában gyökerező népének lényegét megváltoztatva, egy olyan nacionalista néppé alakítsák, mint a többi nemzet. Növelik az eretnekséget és a gonoszságot a Szentföldön és az egész világon, valamint a zsidók és nem zsidók elleni gyilkosságokat és kegyetlenségeket – olyan cselekedeteket, amelyek hatalmas gyűlöletet szítanak a zsidók ellen, és Jiszroél népének üldözéséhez vezetnek. A legteljesebb mértékben el kell távolodnunk és el kell válnunk tőlük, valamint szükséges elmagyaráznunk az egész világnak, hogy ők nem a zsidó nép képviselői és szószólói.

Égő tűz árad a próféta szavaiból (Ámosz 9:8): „Íme, az én Uram, az Úr szemmel tartja a vétkes országot. Eltörlöm azt a föld színéről!” Mindazonáltal természetesen a vers végkifejlete is beteljesül: „Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákov házát – így szól az Úr”.

---

בפרשת השבוע (ויקרא י"ח, כ"ח) נאמר: וְלֹא תָקִיא הָאָרֶץ אֶתְכֶם

בעניין זה, מובאים להלן דבריו של רבי אהרן ראטה זצ"ל מבערעגסאס (נפטר בשנת ה'תש"ז, 1947). הרב, שפעל בסוף ימיו בארץ הקודש, הנהיג את חבורות עובדי ה' בערים סאטמאר ובערעגסאס ולאחר מכן בירושלם. הוא חיבר חיבורים רבים, שהמפורסם שבהם הוא הספר "שומר אמונים". בהקדמה לספרו "טהרת הקודש", הוא כותב דברים נוקבים ומעוררים, וזו לשונו

והנה הרבה שמסתפקים בזה שבאים לארץ הקדושה וסוברים שבזה כבר נתכפר כל עונם, כי מקרא מלא הוא (בישעיה ל"ג) העם היושב בה נשוא עון, ואמרו רבותינו זכרונם לברכה (כתובות קי"א.) הדר בארץ ישראל שרוי בלא עון ומובטח לו שהוא בן עולם הבא, אשר על זה המאמר מצאו להם רשעי ארץ וכל פורקי עול להגביר רשעותם ודבוריהם הכוזבים רחמנא לצלן, בפרט שרואים בספרי המלקטים מעלת ישיבת ארץ הקדושה ומעלת יושביה גם בגלות המר הזה, הוי אחי חביבי הסתכל בדברי הנביא אשר אמר הנביא ירמיהו (קאפיטל ב') ותבאו ותטמאו את ארצי ונחלתי שמתם לתועבה, ואמרה התורה ולא תקיא הארץ אתכם וכדומה הרבה פסוקים בתורה ובנביאים

ופוק חזי בסדור התפלה של הגאון הקדוש היעב"ץ זכרונו לברכה, שאחר שמבאר רום גודל מעלות של ישיבת ארץ ישראל, מביא שם שהוא אינו נוסע שאין מרגיש בעצמו עוד הזדככות הנפש שיזכה לזה לדור בארץ ישראל ונודע מכל הצדיקים שהיה איש קדוש ונורא דבוק כל היום באלקיו, כאשר כל איש משכיל יכול להבין זאת מחבוריו הרמים, וכן כמה גדולי וקדושי ארץ שיראו ונתפחדו לבא לארץ הקדושה שלא יפגמו קדושתה שלא יאמר עליהם ותבואו ותטמאו את ארצי וגו', ואדרבה מובא בספרים הקדושים שמי שזוכה שארץ ישראל תתרצה בו בישיבתו בה, אז ארץ הקדושה מראה לאדם חובותיו ופגמיו ועד היכן צריך לתקן ולפלוט מדותיו הרעים, למען ידע מה יש עליו לתקן, כאמרו בזוהר הקדוש, אורייתא מודעת ליה חוביה דבר נש

והרבה יש לדבר מזה רק בעונותינו הרבים אין למי לדבר כי מי יקשיב ומי ישמע. ומי שזיכהו ה' לבא לארץ הקדושה צריך לירא ולפחוד ביותר שלא יפגום גודל קדושתה, כי החטא קל חס ושלום פוגם בארץ ישראל יותר ויותר מהרבה חטאים ועונות בחוץ לארץ, וצריך כאן אדרבה יותר ויותר לעסוק בתשובה ובתיקון הנפש ממה שעבר עליו מקודם ועל החטאים דהשתא

ויש שמסתפקים בזה שהולכים למקומות הקדושים שבזה יתקנו נפשם, הוא אמת ויציב שמקומות הללו המה מסוגלים לעתות רצון להתעורר בנפשו לבקש על תכליתו, אבל רק באופן כזה אם הוא נקי בלי חטא, ועל כל פנים מנקה נפשו תמיד בתשובה בגעגועין גדולים לה', כי דרכה של קדושה שקולטת קדושה, מה שאין כן אם הוא להיפוך, ולאיש המזוכך קצת בקדושת גופו, בא בחזרה בדעת אחרת בהרגש חדש מהמקום הקדוש שהלך, אם הולך בהכנת התשובה מקודם, מה שאין כן אם הולך בנפש מזוהמת בלי תשובה אמרה השכינה מי ביקש זאת מידכם רמוס חצרי

ואין מה להאריך בזה כי בעונותינו הרבים בוז יבוזו מיליי, ואין עוד למי לדבר ולמי לכתוב בעונותינו הרבים, רק אולי ימצאו מקצת נפשות שיקשיבו ויודו לדברים אמיתיים הללו שכתבתי לטובת נפשות ישראל, ובלי שום כונה ונטיה אחרת חס ושלום, רק לעורר לבבות וללמדם דעת האמת ולהמקשיבים לקולי, שאם הולכים בהכנה של תשובה מקודם ולתכלית תיקון הנפש וזה בקשתם, אזי מטהר ומקדש, מה שאין כן חס ושלום להיפוך וכו'. ודי לך אחי בזה אם בלבוש השקר עדיין לא נתכסה כל חלקי נפשך