Pinchasz - פנחס'
„Mondd meg, kik a barátaid, és megmondom, ki vagy”
Eheti pársánk ekképpen ír (26:9):
„Az a Doszon és Ávirom, a közösség választottjai, akik lázadást szítottak Mózes és Áron ellen Korách csoportjában, midőn föllázadtak az Örökkévaló ellen”.
Smuél Dovid HáLévi Ungár, Nyitra rabbija (elhunyt 5705/1945) a Neosz Dese című könyvében a következő kérdést teszi fel ezzel a verssel kapcsolatban:
Érdemes megvizsgálnunk, miért áll az elején az, hogy „Doszon és Ávirom... akik lázadást szítottak Mózes és Áron ellen”, jóllehet a vers így folytatódik: „midőn föllázadtak az Örökkévaló ellen”. Nem teljesen világos tehát, hogy a fölhorgadásuk Mózes és Áron ellen irányult, vagy I-ten ellen?
Ungár rabbi ily módon folytatja:
A következőképp magyarázhatnánk: látjuk, hogy Korách zendülése idején a Teremtő haragudott az összes zsidóra. Joggal kérdezhetjük, miért? Végül is a szóban forgó helyzet valóban komoly próbatételt jelentett a zsidók számára, mivel nem tudták, kinek az oldalára álljanak, ugyanis Korách bölcsnek, igaznak és komoly, példaértékű embernek számított a nemzedékében. Azok közé tartozott, akik abban a kiváltságban részesülhettek, hogy az Áront (a kőtáblákat is tartalmazó ládát) vihették, valamint bizonyára úgy gondolta, és akként is nyilatkozott, hogy szándékával mindig az Ég Igazságát keresi.
Vele volt még kétszázötven férfi, mindannyian jeles és igaz emberek, amint arról a Tóra is tanúskodik. Márpedig, ha mindez így van, nem csodálkozhatunk azon, hogy a zsidók hol ebbe. hol abba az irányba mozdultak el, vagyis nem tudták sem megérteni, sem eldönteni, melyik oldalon van az igazság.
A valóságban azonban a zsidóknak volt honnan megismerniük az igazságot. Mégpedig Doszontól és Áviromtól tudták megtanulni.
Ugyanis Doszon és Ávirom kezdettől fogva maradéktalanul gonoszak voltak. Ők voltak az elsők, akik megszegték a Szombatot, az i-teni parancs ellenére másnapra is hagytak a mannából, a közösség tagjai ezért okkal élhettek azzal a előfeltevéssel, hogy rossz úton járnak.
Ezért mivel ők is Korách csoportjához tartoztak, e ténynek jelzésként kellett szolgálnia a zsidók számára, hogy Korách szándéka szintén nem helyénvaló.
Mint ismeretes, „nem hiába ment a seregély a hollóhoz, hanem mert egyazon családba tartoznak”, mivel egyikük sem kóser madár. * Bölcseink így fogalmaznak: „Minden madár a fajtájával él, és az ember is a hozzá hasonlókkal” (Babilóniai Talmud, Bava Kama traktátus 92b).
Egyik bölcsünk közismert visszatérő mondása pedig így hangzott: „mondd meg, kik a barátaid, és megmondom, ki vagy”.
Tehát ha a zsidóknak kétségeik voltak, hogy kinek van igaza ebben a vitában, akkor Doszon és Ávirom példájából egyértelműen ki kellett volna következtetniük, hogy a hely, ahol állnak, bizonyosan nem az igazak helye! A gonoszok szándéka ugyanis nem jó.
Mielőtt folytatnánk Ungár rabbi szavait, ehelyütt összegyűjtjük mindazon verseket, amelyeket elemezni fog, hogy elősegítsük a megértést (Zsoltárok 50:16-18): „A bűnösnek pedig ezt mondja I-ten: Hogy mered emlegetni rendelkezéseimet, és szádra venni szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a feddést, és elveted a szavaimat! Ha tolvajt látsz, vele cimborálsz, és a paráznákkal tartasz. Szádból gonosz beszéd jön ki, nyelved csalárdságot sző”.
Ezek tehát a versek, most pedig térjünk vissza Ungár rabbihoz, aki ezeket tárgyalja, és összekapcsolja a témánkkal:
Miként David király mondja: „A bűnösnek pedig ezt mondja I-ten: Hogy mered emlegetni rendelkezéseimet”, ez azt jelenti, hogy a gonoszok a szavaikkal csalják tőrbe és vezetik meg az embereket. Azt állítják, hogy szándékaikkal az Ég kedvét keresik, és mondandójuk állítólagos igazságát alátámasztandó még a Tórából is idéznek, ám az élő I-ten szavait eltorzítva, hamis értelmezést adnak azoknak.
Ezért kéri számon a vers a gonosztevőt: hogyan veheted a szádra a szent Tóra szavait, amikor a mondandód valójában teljesen hamis, és az igazság az, hogy „gyűlölöd a feddést, és elveted a szavaimat”. Ennek bizonyítékát pedig megtalálod akkor, amint megnézed, kik a barátaid: „Ha tolvajt látsz, vele cimborálsz, és a paráznákkal tartasz”, ami világossá teszi számunkra, hogy „szádból gonosz beszéd jön ki, nyelved csalárdságot sző”. Hazug vagy, és az eltorzított Tórád csupán arra szolgál, hogy teljesíthesd vágyadat, ami nem más, hogy általa becsaphasd a teremtményeket.
Ebben az esetben is így történt. Az a tény, hogy Doszon és Ávirom Korách csoportjában voltak, bizonyíték arra, hogy Korách I-ten ellenlázad, áldott legyen Ő, ahogy Mózes mondta neki: „Ezért te és az egész közösséged, akik az Örökkévaló ellen gyülekeztetek össze” (4Mózes 16:11).
Ugyanígy, ezért van írva: „Az a Doszon és Ávirom, a közösség választottjai, akik lázadást szítottak Mózes és Áron ellen”, mert ez maga a bizonyíték arra, hogy „föllázadtak az Örökkévaló ellen”. Korách egyetlen szándéka az volt, hogy lázadjon a Mindenható ellen, amit abból is láthatunk, hogy ezekkel a gonosz emberekkel társult.
* A Talmudban (Bava Kama 92b, Chulin traktátus 65a) a seregély (zárzir) kóser voltáról van szó. Eliézer rabbi egyik bizonyítéka arra, hogy a seregély nem kóser, az a tény, hogy szívesen barátkozik a hollóval, ami azt jelenti, hogy a madarak egyazon családjába tartoznak – nem kóserek. Ha ugyanis a seregély kóser lenne, akkor kóser madarak társaságát keresné, nem pedig a nem kóser madarakét.
Itt véget érnek Ungár rabbi szavai.
Itt Magyarországon (és sajnos nem csak itt) tanúi vagyunk annak a jelenségnek, hogy „haszidizmus” álcája alatt egyesek eltorzítják a szent Tórát és a zsidó hitet, kétes vezetőt (hamis Messiást) támogatnak, szélsőséges „zsidó” nacionalizmust és más idegen eszméket hirdetnek, közösségeket és vagyont lopnak, és egyéb igazságtalanságokat követnek el. Még nagyobb kötelességünk ezért, hogy távol tartsuk magunkat tőlük, mivel ők azok, akik a gonosztevőkkel és a nyíltan eretnekségeket hangoztatókkal barátkoznak, miközben azt állítják, hogy a zsidó nemzet nevében beszélnek.
*
Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre. Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények. Bízz az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz (Zsoltárok 37:1-3).
——————
הוא דתן ואבירם קרואי עדה אשר הצו על משה ואהרן בעדת קרח בהצותם על ה'.
ויש לדקדק שמתחלה אמר אשר הצו על משה ואהרן ואח"כ אמר בהצותם על ה'.
ונראה כי מצינו שהקב"ה כעס על כל ישראל במחלקותו של קרח, ולכאורה הרי באמת היה נסיון גדול לישראל, כי לא ידעו לאיזה צד יפנו, כיון שקרח נחשב לחכם וצדיק וגדול בדורו, והיה מטועני הארון ובודאי גם בפיו דבר שכוונתו לשם שמים, והיו עמו גם כן חמשים ומאתים איש כולם אנשים חשובים וצדיקים כמו שמעיד עליהם הכתוב, אם כן אין מן התימה אם ישראל פסחו אז על שתי הסעיפים.
אמנם באמת היה להם לישראל ללמוד מדתן ואבירם שהם היו רשעים גמורים מתחלתן, והם היו הראשונים שחללו שבת והותירו במן והיו מוחזקין לרשעים, וכיון שגם המה היו בחברת קרח מזה היה להם לידע שגם קרח אין כונתו לטוב, כי לא לחנם הלך הזרזיר אצל עורב אלא מפני שהוא מינו, ואמרו חז"ל (ב"ק צ"ב) כל עוף למינו ישכון ובן אדם לדומה לו, ונאמר על אחד מהחכמים שאמר, הגד לי מי המה חבריך ואני אגיד לך מי אתה.
ואם היו ישראל מסופקים הדין עם מי, היה להם לידע מדתן ואבירם, שבמקום שהם עומדים שם בודאי אין מקום לצדיקים לעמוד, כי הרשעים אין כנותם לטוב.
וכמו שאמר דוד המלך ע"ה בתהלים (נ' ט"ז), 'ולרשע אמר אלקים מה לך לספר חוקי ותשא בריתי עלי פיך', הכונה, כי הרשע צד ומרמה הבריות באמרי פיו ואומר שכונתו לשמים, ועוד מביא ראיה לדבריו מן התורה, שמהפך דברי אלקים חיים, על זה אמר לו, מה אתה נושא עוד דברי התורה הקדושה על פיך, כי באמת הכל שקר, ובאמת 'אתה שנאת מוסר ותשלך דברי אחריך', וראיה לזה 'אם ראית גנב ותרץ עמו ועם מנאפים חלקך', מזה ראיה ש'פיך שלחת ברעה ולשונך תצמיד מרמה', כי רק לרמות הבריות חפצת.
וכן היה כאן, כי מזה עצמו שהיה בתוכם דתן ואבירם נראה, שקרח הוא מורד בה' יתברך, וכמו שאמר לו משה 'לכן אתה וכל עדתך הנועדים על ה' - וזה שאמר 'הוא דתן ואבירם קריאי עדה אשר הצו על משה ואהרן בעדת קרח', מזה ראיה 'בהצותם על ה', כלומר דכל כונת קרח היה למרוד בה' כיון שנתחבר לרשעים אלו.
ספר נאות דשא
להרה"ג רבי שמואל דוד הלוי אונגאר זצ"ל אב"ד נייטרא