Ki szavoj - כִּי־תָבוֹא

Pársánkban (5Mózes 26:1) ez áll:

„És lesz, mikor bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te I-tened ad neked birtokul és elfoglalod azt és laksz benne”

Íme a bikszádi Eliézer Fisch rabbi (elhunyt 5704/1944) gondolatai, amelyek a Sém Eliézer című, gondolatait és beszédeit tartalmazó könyvben jelentek meg:

Amit már korábban elmondtam, a midrásban szereplő bölcseink szavait értelmezve, az „És ezek a rendeletek, melyeket eléjük tegyél” (2Mózes 21:1) versről, amellyel kapcsolatban a midrás így ír (Smojsz Rábbó 30:9):

„És ezek a rendeletek” – pontosan ez az, amiről meg van írva: „Kihirdeti szavait Jákojvnak, törvényeit és rendeleteit Jiszroélnek”, majd a vers így folytatódik: „Nem tett így egyetlen nemzettel sem, nem ismertette meg őket rendeleteivel, Halleluja” (Zsoltárok 147:19-20).

Az „És ezek” fordulat, loson hákojdesben „Ve'éle” ואלה, az „és miért olyan hosszú a száműzetés” ולמה אריכות הגלות kérdés szavainak a rövidítése, amelyre a válasz: „a rendeletek” miatt, vagyis a sok jogvita okán, amelyekkel szembesülni kényszerülnek, amint azt később részletesen elmagyarázzuk.

A fenti versben szereplő „eléjük” kifejezés kapcsán Rási így ír: „De nem a nemzetek elé”, azaz, talán fölösleges is hangsúlyozni, tilos peres ügyeinket a többi nemzet elé vinni, ahogyan a Talmudban, a midrásban és a Széfer HáTásbecben * is olvassuk. Aki mégis így tesz, az I-ten nevét becsmérli, megveti a Tórát, és nem lehet része az Eljövendő Világban!

Ugyanígy óvatosnak kell lennünk akkor is, amikor zsidó bíróság elé állunk, ahogy a Talmud figyelmeztet (Bává Meciá traktátus 30b): „Jeruzsálemet azért pusztították el, mert szavaikat (azaz az ítéleteiket) a Tóra alapján hozták meg (és nem mentek a törvény betűje mögé)”.

Mit jelent a Talmudban az, hogy „szavaikat”?

A Pirké Ovojsz 5:8-ban leírtak szerint elmagyaráztam, hogy vannak olyanok, „akik a Tórát nem az elfogadott törvénynek megfelelően tanítják”. Ők azok, akiknek az a szándékuk, hogy kárt okozzanak a másiknak, miközben azt állítják, hogy valójában megnyerték a pert, és minden összhangban van az állításukkal. Önkényes döntést hoznak, ám azt állítják, hogy a Tóra törvénye alapján.


Most pedig térjünk vissza a fent említett midráshoz:

„Kihirdeti szavait Jákojvnak”, egy vezető, aki a zsidó néphez szól, amelyet Jákojvnak neveznek. Azt kell nyomatékosítania számukra, hogy „törvényeit és rendeleteit Jiszroélnek”, azaz bármely jogi vita esetén olyan bíróság előtt kell megjelenni, amely a Tóra törvénye szerint ítél, és nem a nemzetek előtt, hiszen „nem ismertette meg őket rendeleteivel”.

Még abban az esetben is, amikor a nemzetek által hozott döntések egybeesnek a Tóra szabályaival, tehát úgy ítélnek, ahogyan a zsidók tennék, egyedül a „Halleluja” az irányadó, vagyis Istent dicsérjük és Neki kell hálát adnunk, nem pedig a bálványimádók felé fordulnunk, ugyanis, ha nem zsidó bírák elé állunk, az a bálványimádó szokások elfogadásának és tiszteletének tekintendő, miként Rási is mondja. Ezenkívül aki ezt teszi, felesleges kiadásokat okoz a peres félnek, és nem zsidók kezébe adja a vagyonát.

Így értelmezhetjük a pársánk kezdő versét:

„És lesz, mikor bemész az országba”, ha a földi boldogság elérése a célod, anyagi és világi nyereségre kívánsz szert tenni, amire a „erec” szó – amely földet is jelent – utal, akkor ne rablásra, csalásra és fájdalomokozásra irányuló bálványimádó gondolatok járjanak a fejedben, azt remélve, hogy ezek nyereséghez és haszonhoz vezethetnek! Ne tégy így, inkább tudatosítsd, hogy csak az, amit „az Örökkévaló, a te I-tened ad neked birtokul”, lesz a tiéd, nem pedig az, amit te magad veszel el! Pontosan így, és csak így tudod teljesíteni az „elfoglalod azt és laksz benne” parancsát.

Eddig tartanak Fisch rabbi szavai.

Sajnos itt Magyarországon az elmúlt években egy bizonyos csoportnak – néhány politikussal ápolt kétes kapcsolatait kihasználva, valamint egyéb sötét taktikákat alkalmazva – sikerült magához ragadnia a régi közösségek tulajdonát. Fisch rabbi a rablást és a csalást bálványimádásnak nevezi. Ezért nem csoda, hogy ez a csoport, amely az autentikus zsidó hit és a Tóra útjától való eltéréséről ismert, lopásba és csalásba keveredik.

A fentiekből azt is megtudjuk, hogy az ígéret földjének birtokbavételéről egyedül I-ten dönt, mégpedig a cselekedeteink függvényében, és nem az emberek sajátítják ki maguknak, amikor a Teremtő erre nem ad parancsot, mint most, a száműzetésünk idején. Pláne nem a hitetlenek, akik olyan rendszert hoztak létre, amelynek célja a zsidó nemzet lényegének és identitásának átalakítása, és természetesen nem gyilkos és kegyetlen eszközökkel. Ezeknek az eretnekeknek a hamis állítását, miszerint a zsidó népet képviselik, határozottan el kell utasítani!

Az a tény, hogy olyan csoportok, mint a fent említett messianisztikus „haszid” csoport, „kósersági pecsétet” látják el az üzelmeiket, illetve a saját bűneik népszerűsítésére használják őket, szégyenletes. Távol kell tartanunk magunkat mindannyiuktól, valamint hallatni az igazságot, és I-ten segíteni fog nekünk!


* HáTásbec – a Rásbác, Simon ben Cemách Duran rabbi, aki 5204/1444-ben hunyt el, több mint 900 responzumának gyűjteménye. A Tásbec a Simon ben Cemách tesuváinak, azaz válaszainak, responzumainak rövidítése.

Previous
Previous

Múlt jelen és jövő az ítélet napján

Next
Next

Ki Szécé - כִּי תֵצֵא