Reéh - ראה

A szatmárnémeti Joel Teitelbaum rabbi halála évfordulójának tiszteletére, amelyre Áv hónap 26. napján (5739/1979) kerül sor, az idei évben bemutatjuk néhány szavát, amelyeket híres könyve, a VáJoél Mojse bevezetőjében írt, és amelyekben a héten olvasott pársából is idéz.

„...Mert ezek a (cionista) szekták hívták életre azt a tisztátalan ötletet, hogy a Tóra felhatalmazása nélkül, és a megfelelő idő előtt hozzanak létre a Szentföldön kormányzatot, és Jiszroél gyermekeinek többségét szörnyű eretnekségbe és hitehagyásba sodorták, amilyenre még a világ teremtése óta nem volt példa, mivel még a nem zsidó népek is, amelyek bálványokat imádnak, hisznek I-tenben, áldott legyen Ő, és abban, hogy Ő mindennek az Ősoka. Ezek a gonosz emberek azonban még a hit alapjait is tagadják.

Először „a szemnek kívánatos” dologgal csábították az embereket (1Mózes 3:6), hogy olyanok legyenek „mint a többi nép” (1Sámuel 8:20), és olyan nemzetük, illetve kormányuk legyen, mint a nem zsidó népeknek. Aztán még tovább mentek, és elhitették velük, hogy nincs ítélet és nincs Bíró, I-ten ments, és minden a halandók erején és a háborús fegyvereken múlik.

Erről nem szükséges hosszasan értekezni, ugyanis nyilvánvaló, hogy milyen szörnyű forradalmat okoztak ezek a szekták, az Irgalmas mentsen meg bennünket, mert sok országot térítettek el a hitről, és az eretnekség hatalmát minden erőfeszítésükkel terjesztették számtalan zsidó otthonba, beleértve a vallásos otthonokat is, felbecsülhetetlen mértékben. Szó szerint több millió zsidót tereltek az eretnekség hálójába, az Irgalmas I-ten mentsen meg minket!

Ráadásul azáltal, hogy vallásos csoportok is csatlakoztak hozzájuk, akik állításuk szerint azzal a céllal társultak, hogy helyrehozzák az okozott károkat, és az említett eretnekeket is a Tóra útjára tereljék, számos kóser zsidó is ennek a tisztátalan ideológiának a hálójába esett. Látva, hogy az ortodox vezetők megpróbálták helyes mederbe terelni az államot, amelyet valójában elleneztek, sok zsidó azt hitte, hogy valójában micvót hajt végre azáltal, ha segíti az állam létrehozását. Úgy vélték, hogy valójában a Tóra ügyét támogatják, ám végül az eretnekség csapdájába estek azon a hídon keresztül, amelyet a vallásos csoportok építettek, összekötve magukat a cionistákkal.

Ez a fajta eretnekség határozottan károsítja az elmét. Bárki, aki úgy gondolja, hogy követheti ezeket a szektákat, szellemileg egy olyan ideológia fogja lesz, amely lényegét tekintve eretnekségben gyökerezik, az Irgalmas mentsen meg minket! Még ha eleinte ezt nem is érezte az elméjében, csakhogy „a cselekvés gondolatban kezdődik”.

Az általános koncepció a következő: az eskü megszegésének súlyos vétke mellett * , ők, mármint a cionisták, eretnekséggel és hitehagyással mocskolták be Jiszroél házát, az Irgalmas óvjon bennünket, ezért nem meglepő, hogy ilyen mértékű harag és felháborodás áradt ki az Úrból, amint arra a Szentírás figyelmeztet minket a Nicávim hetiszakaszban (5Mózes 29:17-20).

Ezenkívül a pusztítás során a Magasságos legjámborabb szolgáit is meggyilkolták, a bűnösök és a bűn okozóinak bűnei miatt, bőséges gonoszságaink miatt, márpedig az I-ten haragja jókora volt. Amellett, hogy a cionisták a legkülönfélébb tetteket hajtottak végre, hogy mindezt a gonoszt előidézzék, abban bízva, hogy sikerül előmozdítaniuk azon tervüket, hogy kormányt és államot alapítsanak, miközben azt remélték, hogy egyúttal a saját identitásukat is felépíthetik a népünk pusztulásának eredményeként.

Erről írtam valamelyest a könyvben, de nem tartottam helyénvalónak, hogy bővebben kifejtsem ezt a témát ebben a kötetben, amelynek célja kifejezetten az, hogy mindent egyértelmű bizonyítékokkal tisztázni tudjon ráadásul ezt a könyvet egyedül azért írtam, hogy világossá tegyem a Tóra álláspontját.

Mindezeken felül, Jiszroél gyermekeinek maradéka, akiket I-ten megkímélt, hiszen megígérte, hogy soha nem fogja engedni Jákov utódait kipusztulni, szintén kemény és keserű büntetésben részesült – amennyiben ez a sátáni tett, tudniillik az eretnek állam létrehozása, sikerrel járt, hogy Jiszroél népét hatalmas próbatétel elé tudja állítani.

Ahogyan azt Ávrohom Ibn Ezra rabbi magyarázza a Re'éh hetiszakasz „bekövetkezik a jel és a csoda” (5Mózes 13:3) verse, illetve folytatásban a „mert megkísért benneteket az Örökkévaló” (5Mózes 13:4) verse kapcsán, hogy az ok, amiért az Úr, a ti I-tenetek próbára tesz titeket, az, hogy vele maradjatok, és hogy ne kelljen elveszejtenie benneteket. Ebből következően a nehéz próba abból fakad, hogy a prófécia beteljesült, és „bekövetkezett a jel és a csoda”, büntetésül Jiszroél számára, amiért megengedték az említett hamis prófétának, hogy ilyen próféciákat mondjon. Most pedig ez még inkább így van, amikor immár Jiszroél nagy része támogatja ezeket a szektákat, ugyanis ezzel erőt adnak a Számech-Memnek (a Sátánnak), hogy további jeleket és csodákat mutasson.

A Szent Or HáCháim, Cháim Ben Áttár rabbi is azt írja a Jiszro hetiszakasz „Ne legyenek neked más isteneid” (2Mózes 20:3) verséhez magyarázatul, hogy a hamis isten imádásával az ember azt eredményezi, hogy „istene” olyan mértékben kezd el „istenként” létezni, amilyen elképzelhetetlen lett volna, mielőtt hinni kezdtek benne.

Ilyen módon I-ten megengedte a cionistáknak, hogy próbára tegyék a zsidó népet, de bűneink sokasága miatt a többség nem tudott ellenállni ennek a nehéz kihívásnak, hasonlóan ahhoz, ahogy az Első Templom idején nehéz kísértést jelentett a bálványimádás, és Gedeon idején egész Izráelben alig háromszáz ember volt, aki nem hajolt meg Baál előtt, mígnem e csekély számú csoporton keresztül a megtérés által hajtott nagy megújulás történt Jiszroélben, amint azt a Szentírás magyarázza (Bírák 6-8. fejezet).

Ám jelenleg, e gyenge nemzedékben, a messiási korszak küszöbén, az emberek még mindig nem fogták fel, hogy minden szenvedés és bánat, ami ránk zúdult, ezeknek a gonosz embereknek köszönhető.

Vissza kell térnünk az Áldott Úrhoz, és el kell távolodnunk tőlük és sokaságuktól, gyorsabban, mint ahogyan az ember menekül az őt üldöző, megölni kívánó oroszlán elől, és minden erőfeszítés, amit csak lehetséges megtennünk, hogy akár egyetlen zsidó lelket is megmentsünk a velük való szövetségtől, mérhetetlenül értékes, olyan, mint egy drágakő, amelyet a szemétből emelnek ki!

Hiszen ellenszegülnek az élő I-ten szavának, és a bajokat azoknak tulajdonítják, akik hallgatnak a Szent Tórára, ahogyan az eretnekek is tették az ókorban. Ez világosan kiderül Jeremiás könyvéből (44:18), amikor az elátkozott asszonyok azt mondták: „De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének, és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk, fegyver és éhínség miatt pusztulunk”, majd minden problémájukért az Úr prófétáit okolták, akik figyelmeztették őket, hogy ne imádjanak bálványokat. Jeremiás azonban odakiáltotta nekik, hogy bűneik okozták minden bajukat, majd tisztázta, hogy a próféták szavai igazak és igazságosak.

Mármost bárki, akinek agyvelő van a fejében, felismerheti annak az igazságát, hogy kizárólag azok bűne, akik miatt sokan e kárhozott és tisztátalan eszme (a cionizmus) hatása alá kerültek, hozta rá mindazt a bajt és szenvedést Jiszroél gyermekeire, amint erről a könyvben írni fogok.

Ugyanígy, a Nojám Elimélech ** című könyv „Szent Levél” (Igéresz HáKojdes) része is ír arról, hogy amikor ősünk, Ábrahám, béke legyen vele, Jiszroél földjére érkezett, és éhínség támadt a földön, a hely lakói azt állították, hogy emiatt az „eretnek” miatt érte őket ez a szerencsétlenség, ezért ő Egyiptomba menekült, hogy elkerülje a jogi eljárást, amelyet a kánaániták indítottak ellene.

Kifejezetten a mi nemzedékünkre vonatkozóan mondták bölcseink, hogy „azokat, akik félnek a bűntől, megvetik majd” (Babilóniai Talmud, Szojtá traktátus 49b), miként számos további hasonló kijelentést is hoztam a könyvben. Nincs értelme részletezni ezeknek a szemtelen és arrogáns embereknek a hatalmas hazugságait és félrevezető állításait, az Irgalmas óvjon meg bennünket, és aki hisz az Áldott Úrban és a Tórájában, az ismeri az igazságot.

Egyértelmű, hogy ez a gyűlöletes eszme (a cionizmus és az általa létrehozott állam) akadályozza a megváltásunkat és lelkünk üdvösségét.

____________________________

* A három eskü, amelyet a Mindenható a zsidókra rótt, a Talmudban, a Kszubosz traktátus 111a oldalán található.

Az eskük a következők:

• A zsidók nem léphetnek be a Szentföldre tömegesen.

• Nem lázadhatnak a világ nemzeteinek uralma ellen.

• Nem siettethetik a Végső Napokat, és Rási kommentárja szerint ez azt is jelenti, hogy nem imádkozhatnak túlzott buzgalommal a megváltásért.

„Rabbi Elázár azt mondta: A Szent, áldott legyen, így szólt a zsidó néphez: Ha betartjátok az esküt, az jó, ha nem, elhagyom a testeteket, és mindannyian felfalnak titeket, mint a gazellák és a mezei szarvasok”.

Teitelbaum rabbi VáJoél Mojse című könyve három részből áll, az első rész a három esküvel foglalkozik.

** A Nojám Elimélech című könyv kommentár a Tórához, amelyet Elimelech Weisblum, a lengyelországi Lizhenskben élő rabbi írt (elhunyt 5587/1787), aki a haszid mozgalom egyik kiemelkedő rabbija volt.

Linkek:

https://torahjews.org/translation-of-vayoel-moshe/

https://torahjews.org/shiurim-on-vayoel-moshe-and-al-hageulah-in-english/