Smini - שמיני‎

A pársában ez áll (10:10-11):

„És hogy különbséget tegyetek a szent és a profán, a tisztátalan és tiszta között; és hogy tanítsátok Jiszroél fiait mindama törvényekre, melyeket kijelentett az Örökkévaló nekik Mózes által”.

Íme Jákojv Mordecháj Walter, nyíregyházi és budapesti rabbi (elhunyt 5706/1946) szavai, ahogyan azokat a „Divréj Mordecháj” דברי מרדכי című könyvében hozza (Brooklyn NY 5759/1999):

E versek alapján a következő gondolatmenetet tartom lehetségesnek kifejteni. Először is mutassuk be bölcseink szavait!

Jojcḥonon rabbi a következőket mondta:

Mi a jelentése annak, ami írva vagyon: „Mert a pap ajkai őrzik a tudást, és az ő szájából várják a Tórát, hiszen a Seregek Urának hírnöke [angyala, héb: málách] ő” (Máláchi 2:7)? A vers a következőt tanítja: Ha a tanító az Úr angyalához hasonló, akkor keressétek a Tórát a szájából, ám ha nem tiszta és egyenes, akkor ne az ő szájából várjátok a Tórát; még ha ismeri is a Tórát, ne tanuljatok tőle (Moéd Kátán traktátus 17a).

Jojcḥonon rabbi ezen szavai alapján a Talmud (Chágigá traktátus 15b) azt kérdezi, hogyan tanulhatott rabbi Méir Tórát Ácḥer szájából? * A Talmud, más magyarázatok mellett, azt válaszolja, hogy rabbi Méir talált egy gránátalmát, amelynek megette a tartalmát, miközben eldobta a héját.

Világosan látjuk, hogy aki nem érte el rabbi Méir magas szellemi szintjét, az nem tanulhat olyan rabbitól, aki eretnekséggel itatódott át.

Az embernek csak olyan rabbitól szabad tanulnia és a Tórát befogadnia, aki istenfélő, angyalhoz hasonlatos, és szentségben szolgálja Istent, ahogyan az megparancsoltatott neki.

Ekképpen találhatjuk meg tehát e gondolatot ezekben a versekben:

„Különbséget tegyetek a szent és a profán, a tisztátalan és tiszta között” – ezeket a szavakat azért kaptuk, hogy arra ösztönözzenek bennünket, hogy amikor valaki Tórát tanulni jön és rabbit keres, akkor „különbséget kell tenni”, azaz olyan rabbit szükséges keresni, aki istenfélő, és tanításaiban nyoma sincs eretnekségnek, illetve tisztátalanságnak. Csak ezután „tanítsuk” – vagyis egy ilyen rabbitól lehetséges és ajánlott Tórát tanulni és kapni.

_______________________________________

Walter rabbi szavai mellett:

A Tóra-tanulás az egyik, ha nem a legfontosabb és legalapvetőbb parancsolat, amelyet éjjel-nappal kötelesek vagyunk végrehajtani. Azonban ennek a parancsolatnak is, miként az összes többinek is, megvannak a maga szabályai és tudnivalói.

A Tórát a vízhez hasonlítják. Ahogyan nem szoktunk tisztátalan forrásból vizet inni, sokkal inkább nem szabad olyan Tórát tanulnunk, amely szennyezett forrásból származik, legyen az messianizmus, cionizmus, neológizmus és bármilyen egyéb idegen eszme és út, amely eltorzítja a Tórát, I-ten őrizz, és amely előbb-utóbb az eretnekség, az obszcenitás, a degeneráció, a lopás és egyéb szörnyűségek mélységeibe vezet. I-ten óvjon meg minket!

A Tóra szent, és mint ilyen, kizárólag szent forrásokból kellene származnia, és csak akkor lehetne „Tojrász Chájimnak”, az élet Tórájának tekinteni, amely igaz és jó életet ad, ebben a világban és az örökkévalóságban. Beteljesedett és boldog életet, amely a Teremtő parancsolatainak teljesítéséből fakad, ahogyan az a szent Tórában meg van írva, és a judaizmus igaz ősi hagyománya szerint.

* Elisá ben Abúja tannaita bölcs volt, aki, ahogy a Talmud (Chágigá traktátus 14b) jellemzi, „lemetszette a facsemeték hajtásait”, ami azt jelenti, hogy eretnek lett. A Talmudban és a midrás irodalomban többször is említést tesznek róla. Eretneksége miatt gyakran „ácher” („más”) néven emlegetik.

________________________________

"ולהבדיל בין הקודש ובין החול ובין הטמא ובין הטהור ולהורות את בני ישראל את כל החוקים אשר דבר ה' אליהם ביד משה".

נראה לפרש בהקדם מה שאמרו חז"ל (מו"ק י"ז וחגיגה ט"ו) "אמר רבי יוחנן מאי דכתיב כי שפתי כהן ישמרו דעת ותורה יבקשו מפיהו כי מלאך ה' צבאות הוא, אם דומה הרב למלאך ה' יבקשו תורה מפיו ואם לאו אל יבקשו תורה מפיו".

הענין בזה דהנה אמרו (חגיגה שם) גבי ר' מאיר שלמד תורה מאחר, "רבי מאיר רימון מצא תוכו אכל קליפתו זרק", ע"כ.

ונמצא, דמי שלא הגיע למדרגת רבי מאיר אינו רשאי ללמוד מרב כזה שנזרקה בו מינות, ורק אם הוא ירא שמים ודומה למלאך ומשרת בקודש כאשר ציוהו ה', ממנו יקבל תורתו.

וזו כונת הפסוק "ולהבדיל בין הקודש ובין החול ובין הטמא ובין הטהור", הכתוב בא לזרז שבבואו ללמוד תורה ולחפש רב ידע להבדיל בין הקודש לחול היינו הרב שהוא ירא שמים, ועוד זאת בין הטמא ובין הטהור שאין בתורתו שמץ טומאה ומינות כאחר, ואז "ולהורות את בני ישראל" וגו', שיוכל ללמוד הימנו תורה.

ספר דברי מרדכי, דברי תורה ודרושים מאת הרב יעקב מרדכי וואלטער זצ"ל, שהיה רב בנירעדהאז ובבודאפעסט