Vájélech - וילך

Az eheti pársánkban (31:12) ez áll:

„Gyűjtsd egybe a népet: a férfiakat, a nőket, a gyermekeket és idegenedet, aki kapuidban van, hogy hallják és hogy megtanulják, és féljék az Örökkévalót”.

Kommentárjában Rási így világítja meg a felhívás értelmét: a „férfiakat”, hogy jöjjenek tanulni, „a nőket” a Törvény szavait hallgatni, és „a gyermekek”, akik még túl fiatalok a tanuláshoz és a megértéshez, miért jönnek? Egyedül azért, hogy ezáltal érdemeket nyerjenek azok, akik elhozzák őket (Babilóniai Talmud, Chágigá traktátus 3a).

A következő szavak (minimális szerkesztés után) Juda rabbitól, Chájim Grünwald rabbi * (elhunyt 5691/1931) fiától származnak, aki a helyi rabbi és a jesiva vezetője volt Vajában (ma Vág), amint azok a Javi Chájim יבא חיים című könyvében olvashatóak.

A Jiszro hetiszakaszban, amely a Tóra átvételéről szól, olvashatjuk, hogy az Örökkévaló mit parancsolt Mózesnek elmondani a zsidó népnek bevezetésül a Tóra átvétele előtt: „Így szólj Jákov házához, és add tudtára Jiszroél fiainak” (2Mózes 19:3). Bölcseink világossá teszik, hogy Jákov háza a nőket jelenti.

A szent Máhársá ** azt kérdezi:

Ha I-ten azt mondja Mózesnek, hogy először a nőkhöz szóljon, az azt jelenti, hogy ők bírnak nagyobb jelentőséggel a kérdéses ügyünkben, jelesül a Tóra átvételében. Érdemes megpróbálnunk megérteni, miért van ez így. A nők ugyanis nem kaptak parancsot a Tóra tanulására, *** mi több, jobbára mentesülnek ez alól a kötelezettség alól, akkor miért szükséges először hozzájuk szólni, és csak ezt követően a férfiakhoz?

Mindez a Babilóniai Talmud Brochojsz traktátusa 17a oldalát tanulmányozva érthető meg.

„Ráv azt mondta Rabbi Ḥijjának: Milyen érdem alapján részesülhetnek jutalomban a nők (hiszen általában nem kötelesek a Tóra tanulására)? Rabbi Ḥijjá így válaszolt: A Tóra tanulásának jutalmát azért érdemlik meg, mert elviszik gyermekeiket a zsinagógába, hogy ott olvassák a Tórát, és mert elküldik férjeiket a tanházba tanulni, illetve amiért várják férjeiket, amíg azok visszatérnek a tanházból”. ***

Természetesen a valóság az, hogy a nők nagyobb felelősséggel bírnak és több lehetőségük is van arra, hogy gyermekeiket a Tóra szerint neveljék, mivel a férjek általában a kenyérkereséssel vannak elfoglalva, így a gyermeknevelés feladata főként az anyákra hárul.

Ennek megfelelően nézzük meg, miként magyarázza a Máhársá a Jomá traktátusban (47a) leírt következő történetet.

Kimcḥisznek hét fia volt, és mindannyian főpapok vagy azok helyettesei lettek. Bölcseink azt kérdezték tőle: Milyen jó cselekedeteket hajtottál végre, hogy erre érdemesültél? A nő ezt válaszolta nekik: A házam gerendái egész életemben sohasem látták a hajfürtjeimet – mivel rendkívül szemérmes volt, és szigorúan ügyelt arra, hogy még a saját házában is eltakarja a haját.

Itt láthatjuk, írja Máhársá, hogy a Bölcsek, akik tudni akarták, miként érdemesülhetünk jó gyerekekre, közvetlenül az anyához fordultak, hogy megkérdezzék tőle, mindezt mivel érdemelte ki, nem pedig az apához. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a fiúk nevelése és oktatása a nőn/anyán múlik.

Éppen ezért a Tóra átvétele előtt először a nőkhöz, „Jákov házához” szükségeltetett szólni, hiszen ők a gyermeknevelés oszlopai.

A "zsidó újság" című ortodox újság halála után ír az áldott emlékű Grünwald rabbi életéről és munkásságáról

A kommentátorok ekképpen magyarázzák a verset (Példabeszédek 10:1), „A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának”: az apának „örömet szerez”, ha szembesül azzal, hogy fia megfelelő módon nevelkedett, mivel ennek folyamatára csekélyebb hatása és rálátása volt, mint az anyának, hiszen kevesebb időt is töltött otthon. Ám az anyának szomorúság, ha a fia ostoba, azaz helytelenül viselkedik, I-ten ments, mert az idáig vezető folyamat alakítása nagyrészt az ő kezében volt, így az eredmény is inkább neki tulajdonítható, mint az apának. A gyermek viselkedése tehát nagyban az anya befolyásától függ, ezért ő érdemli a nagyobb dicséretet is, ha a fiú valóban a Tóra útján nevelkedik.

Összefoglalva tehát, a nő kiemelkedő hatással bír fiai nevelésére, és különösen a férje Tóra-tanulására nézve, hiszen, ha minduntalan apró-cseprő dolgokkal zavarja férjét – amire pedig gyakran találhatna okot –, azzal jelentősen akadályozza őt a tanulásban.

A fentiekből következően a Tóra alapjai jórészt a nőkön állnak, ami megmagyarázza, miért kötelesek reggelente elmondani a Tóra áldásait, ahogyan azt a Shulchán Áruch (Orách Chájim 47:14) írja, mivel amellett, hogy vannak olyan területei a Tórának, amelyeket a nőknek kötelező tanulniuk, nekik áll a hatalmukban az is, hogy férjeiket és fiaikat a Tóra tanulására ösztönözzék, ami a nőkre meghatározó szerepet ró a Tóra tanulásának ügyében.

Itt érnek véget Greenwald rabbi szavai.

Ma, jobban, mint valaha, égető szükségünk van az igaz nők erejére és állhatatosságára, akik bátorítják és motiválják férjeiket és fiaikat, hogy minél többet és mélyebben tanulmányozzák a Tórát, ami áldást, üdvösséget és igazi örömet hoz családjaiknak, a zsidó népnek és az egész világnak.

* Ne tévesszük össze a szatmárnémeti Jehudá Greenwald rabbival, akivel nem álltak rokonságban.

** Máhársá: Smuél Eliézer HáLévi Eidels rabbi, (elhunyt 5392/1631), mindmáig mély tiszteletnek örvend Jiszroél közösségében. Híres a Talmudhoz, a chiddusé háláchojszhoz és az ággádákhoz írt kommentárjairól.

Ismert, hogy a magyarországi jesivákban kitartóan és alaposan tanulták a heiliger (szent) Máhársá szavait.

*** A Shulchan Aruch Joré Déa 246:6 így fogalmaz: 

„A Tórát tanuló nő jutalmat kap, de nem olyan jutalmat, mint a férfi, ugyanis rá nem hárul kötelezettség, mégis teljesíti a parancsolatot”.

A Remá hozzáteszi: „Mindazonáltal a nő köteles tanulmányozni a rá vonatkozó törvényeket, ugyanakkor nem köteles tanítani fiának a Tórát. Mégis, ha segít fiának vagy férjének a Tóra tanulásában, akkor velük együtt jutalmat kap”.